A környezettudatos épületek

Az elmúlt évek során egyre jobban bekerült a köztudatba a környezettudatos épületek koncepciója, egyre fontosabbá vált a környezettudatosság az épületek tervezésénél, kivitelezésénél, felújításánál. A hagyományos épületekhez képest a környezettudatos épületek vízfelhasználása, energiafelhasználása alacsonyabb, és kevesebb hulladék keletkezik az épület üzemelése során. Az ilyen épületek esetében ezért kiemelt figyelmet kell fordítani a felhasznált anyagokra, ezek származására és összetételére, ezáltal az épületben tartózkodók számára egészségesebb környezet teremthető.

A környezettudatos épületek elterjedése mögött több tényező áll. A hatékonyabb energia- és nyersanyag-felhasználás az üzemeltetési költségek csökkenését jelenti, így a környezettudatos épületek vonzóak lehetnek nem csak a tulajdonosok, hanem bérlőik számára egyaránt. Egyre több nemzetközi vállalat kötelezi el magát a környezettudatos épületek mellett, ami nagyban befolyásolja a cégek megítélését. A megfogható anyagi haszon, valamint a vállalat környezettudatos képének erősítése mellett fontos szerepet kap az előírásoknak való megfelelés is: az épületekkel szemben támasztott környezetvédelmi követelmények, melyek közül az energiahatékonyság kiemelt szerepet kapott, egyre szigorodnak.

Az épületek környezetre gyakorolt hatásának csökkentésére számos lehetőség kínálkozik, mind az épületek tervezése, mind az üzemeltetés során, a zöld épület minősítés megszerzésével pedig lehetővé válik az épület környezettudatosságának igazolása.

A környezettudatos épületek minősítése

A világ sok országában fejlesztettek már ki környezettudatos épületminősítési rendszereket. A legismertebb rendszer az Egyesült Királyságból származó BREEAM (Building Research Establishment Environmental Assesment Method), illetve az amerikai LEED (Leadership in Energy and Environmental Design). Régiónkban ezen a két rendszeren kívül fontos szerephez juthat a jövőben a német DGNB által kifejlesztett rendszer; emellett az Európai Unió kicsit más jellegű programja, a Green Building Programme keretében is minősíthetők épületek. A folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően pedig újabb és könnyebben használható, jobban specializált rendszerek születnek.

Mivel a minősítési folyamat során azt kell igazolni, hogy az adott épület megfelel a rendszer előírásainak, célszerű már a tervezési folyamatban szem előtt tartani az előírásokat, hiszen több olyan előírás is van a rendszerekben, amik a tervezés, illetve a kivitelezés folyamata során könnyen teljesíthetőek, ellenben utólag már nem. A minősítési folyamatot minden rendszer esetében nehezíti, hogy a szakági tervezők még nem rendelkeznek kiterjedt tapasztalattal a rendszerek előírásainak területén.

BREEAM

A BREEAM a legelsőként kifejlesztett környezettudatos épületminősítési rendszer. Több minősítési rendszer épül a BREEAM alapjaira, de igazi nemzetközi elterjedését 2008-ig az akadályozta, hogy mindaddig az Egyesült Királyságon kívüli projektekre külön kritériumrendszert kellett kifejleszteni, aminek komoly anyagi és időbeli vonzata volt. 2008-ban megjelentek a BREEAM International Europe rendszerek, melyek az iroda, az ipari és a kereskedelmi épületek nemzetközi minősítését tették lehetővé. Az újonnan bevezetett minősítési rendszert egy éven keresztül (2009-ben) tesztelték, illetve a kritérium rendszereket finomították. 2010. január 1-jétől nemzetközi szinten a BREEAM Europe Commercial 2009 minősítési rendszerrel lehet a kereskedelmi, az iroda- és ipari épületeket minősíttetni. Ezen felül lehetőség van arra is, hogy csak az épület szerkezete kapjon minősítést, ez főleg akkor jelent előnyt, ha a végfelhasználók és azok pontos igényei nem ismertek, de az épületfejlesztő mégis BREEAM minősítést szeretne szerezni a beruházásra.

Az új épületekre vonatkozó BREEAM minősítés két fő részből áll: a tervezési fázis alatti minősítésből és az építkezés befejezését követő minősítésből. A végső minősítést az építkezés befejezését követő minősítés után lehet megszerezni, hisz ekkor lehet arról megbizonyosodni, hogy a tervezési fázisban tett nyilatkozatok vagy tervek ténylegesen, illetve hogyan valósultak meg. Magát a BREEAM minősítést, és az egész folyamat lebonyolítását csak az anyaszervezet (BRE) által tanúsított minősítők végezhetik el.

Azon épületek esetében, melyeknél a fent említett BREEAM Europe Commercial 2009 minősítő rendszerrel nem lehet minősíttetni, a projekt-, illetve épület specifikus BREEAM International Bespoke rendszert lehet alkalmazni. Ilyenkor a BRE az adott épületre (vagy épületcsoportra) egy saját kritérium rendszert dolgoz ki, mellyel a minősítés elvégezhető.

A tapasztalat azt mutatja, hogy a BREEAM nemzetközi verziói aránylag könnyen adaptálhatóak az Európai Unió országaiban, hisz a minősítés során túlnyomórészt Uniós szabványoknak kell megfelelni, sőt, a nemzeti szabványok és előírások is alkalmazhatóak akkor, ha azok követelményei legalább az Uniós szabványoknak megfelelnek.

A rendszert folyamatosan fejlesztik; emellett a jövőben új rendszerek is bevezetésre kerülnek. A közeljövőben pedig egy érdekes rendszerrel bővül a nemzetközi BREEAM minősítő rendszercsalád: 2010 tavaszán várható a BREEAM Europe In Use rendszer megjelenése, mellyel meglévő épületeket lehet majd minősíttetni. Így a BREEAM minősítő rendszerek nemzetközi alkalmazhatósága is egyre bővül.
 

LEED

A LEED rendszert 1998-ban hozták létre az Egyesült Államokban, de már születésétől kezdve lehetett alkalmazni a világon bárhol. Az Egyesült Államokon kívül többek között a Dél-kelet-ázsiai régióban terjedt el. A nemzetközi alkalmazást nehezítheti, hogy a rendszer esetében az amerikai szabványoknak kell megfelelni – amit a nemzeti szabványok ugyan gyakran túl is teljesítenek, de ennek igazolása hosszadalmas.

A LEED rendszer keretében minősíteni lehet új, és már meglévő épületeket is. Ezen felül külön rendszert dolgoztak ki azokra az esetekre is, amikor egy új épület tulajdonosa vagy bérlője szeretné minősíttetni az épületet.

Minden LEED rendszer esetében azonos kategóriákban lehet pontokat szerezni (fenntartható terület, vízhasználat, energiafelhasználás és légkör, anyagfelhasználás és ezek forrásai, a belső környezet minősége, innováció), de a pontok megszerzésének feltételei eltérőek. Az elért pontokat összesítik, és ez alapján ér el a projekt „Certified”, „Silver”, „Gold” vagy „Platinum” minősítést. A minősítési folyamat során először regisztrálják a projektet, majd a projekt résztvevői az egyes pontoknak való megfelelést igazoló dokumentumokat feltöltik a megadott honlapra; a minősítési folyamat tehát teljes egészében online zajlik. Nem előírás, hogy a projektben részt vegyen LEED Accredited Professional (a LEED által tanúsított szakember), de ez megkönnyíti a minősítési folyamatot.

A DGNB rendszere és az EU Green Building Programme

A német DGNB 2009-ben indította el saját fejlesztésű környezettudatos épület minősítési rendszerét. Ennek keretében is minősíttethetők új és már meglévő épületek is, és nemzetközi szinten is alkalmazható. Mivel a rendszert nemrég vezették be, a gyakorlati nemzetközi alkalmazhatóságáról egyelőre nem állnak rendelkezésre kiterjedt tapasztalatok.

A fenti minősítési rendszerekhez képest az Európai Unió által létrehozott Green Building Programme sokkal rugalmasabb, és szinte kizárólag csak az energiahatékonyságra, valamint a megújuló energiaforrások használatára koncentrál. Nincs szigorú követelményrendszere, a kitűzött cél és a megvalósítás módja minden projekt esetében eltérő. A rugalmasság azonban azt is eredményezi, hogy az egyes projektek által elért célok nem egyértelműen összehasonlíthatóak.

A minősítési rendszerek előnyei

A Közép-kelet európai régióban csak most kezd elterjedni a fenntartható építészet, és a piaci szereplőknél is csak lassan figyelhető meg szemléletváltás, ezért ma elsősorban marketing szempontból lehet érdekes egy jó minősítés megszerzése. A minősítő rendszerekről általában el lehet azt mondani, hogy mind a tervezés, mind az üzemeltetés során nagyobb odafigyelést követelnek meg a szakági tervezőktől és az üzemeltetőktől, mint a hagyományos épületek. Ez körülbelül 5-10%-os többletköltséget jelent a beruházónak, de a későbbi megtakarítások ezeket az egyszeri többletkiadásokat bőven fedezik. Egy sikeres minősítéssel a beruházó nemcsak a fenntartható építkezés iránti elkötelezettségét demonstrálja, hanem a jól átgondolt megoldások és kiváló minőségű anyagok felhasználása miatt az üzemeltetési költségeit jelentősen csökkenteni tudja, az épület vonzóbbá válik a felhasználók és az üzemeltetők számára, és mindezeken túl az épület környezetre gyakorolt negatív hatásai is jelentősen csökkennek.

A jövőben várható, hogy az Európai Unióban követelménnyé válik például az állami nagyberuházások környezettudatos épület minősítése; ez az Egyesült Királyságban már számos állami beruházás (iskolák, kórházak stb. építése) esetén kötelező megfelelni a BREEAM rendszer előírásainak egy bizonyos szinten. Emellett nő a piaci igény a fenntartható megoldásokra, az olcsóbb és környezetbarát üzemeltetésre és kellemesebb beltéri környezetre is. Ezeknek az igényeknek való megfelelést is demonstrálhatjuk egy környezettudatos épület minősítés megszerzésével.